Székely Ferenc
Láttam ma egy képet Joe Eszterhasról, amin a magyar miniszterelnököt üdvözli. Hollywood egykor ünnepelt magyar származású forgatókönyvírójáról van szó, Bill Clinton nagy cimborájáról, az Elemi ösztön, a Flashdance, a Zenedoboz szerzőjéről, aki úgy 15 éve egy clevelandi lapnak adott elvadult interjújában borzalmakat vagdosott a magyar nép fejéhez, és javasolta, hogy ha valaki lát az utcán egy magyart, egész nyugodtan pofozza meg, mert az illető érteni fogja. Ez a kép idézett fel bennem egy 7 év előtti lehangoló esetet, amikor Eszterhas összerúgta a port Mel Gibsonnal.
Arról volt szó, hogy a Warner berendelt egy vázlatot (first draft) Eszterhastól, a Makkabeus lázadás történetéről. Ez a küzdelem a római Köztársaság utolsó szakaszában zajlott.A zsidó legendárium egyik legdrámaibb fejezetéről van szó, egy nemzeti felkelésről, ami mindmáig egyik legfontosabb ünnepüknek, a Hanukának a történeti alapja.Valóban filmre kívánkozó, nagyszabású és látványos tabló, bibilai tájakon, tömegekkel, nagy csatákkal, nagyon kemény konfliktusokkal és kínokkal, és még szerelmi szálakkal is. Igazi közönségsiker-gyanús, akár mint a Trója, az Apocalypto vagy a Hazafi és… – itt jön a lényeg.
A dramaturgia nagyjából azonos lett volna Gibson legnagyobb sikerével: a Rettenthetetlennel (Braveheart). Egy szabadságáért a végzetig harcoló nép, élén egy rendíthetetlen vezetővel, aki ez esetben Júdás, a harcot kirobbantó Matatiás legnagyobb fia, majd hanyatlás, árulás és fiainak drámai vége.A film producere és főszereplője /Júdás/ természetesen Mel Gibson lett volna, ezt a stúdió eleve kikötötte.A küzdelem idegen istenek bálványainak ledöntésével kezdődött, majd széles körű népi felkeléssé fejlődött. Júdás visszavette Jeruzsálemet a hódítóktól, újra berendezte és megtisztította (felszentelte) a templomot. Egy döntő csatában életével fizetett álmaiért, noha nyitva állt előtt a menekülés lehetősége..A vége az lett, hogy Pompeius Magnus (aki akkor még Caesar és Octavianus barátja volt) elfoglalta Jeruzsálemet a Köztársaság gyarmatául, és a királyságot több részre szabdalta. Ekkor lett Heródes a legerősebb zsidó király, Róma vazallusa, akinek majd hamarosan nagy szerepe lesz Jézus közelgő történetében.Minden alapanyag adott volt egy hatalmas történelmi látkép elkészítéséhez, és Eszterhas bele is vágott. Két évet töltött el kutatással, olvasással, interjúkkal, a terep bejárásával.Ami ezután történt, arról egy 8 oldalas levélben számolt be Mel Gibsonnak címezve, keserűen vádlón és felindultan.
A levél napvilágra került.Mélységes sértettségét és haragját fejezi ki, amiért Gibson több hónapon át nem reagált az elküldött vázlatra.
A FŐ KÖVETKEZTETÉS:
Arra jutottam, hogy te soha nem is tervezted és nem is akartad megvalósítani a Makkabeusok történetét, a zsidó Rettenthetetlent. Ennek csak egyetlen oka lehet. Gyűlölöd a zsidókat.A vázlatot megmutattam egy sereg embernek, íróknak történészeknek, zsidó szakértőknek, és a lelkesedés egybehangzó volt. De te csak a kreditemet akartad felhasználni, hogy kimosd magad azokból a vádakból, amelyek antiszemita megnyilvánulásaid miatt hullottak rád, és arra hivatkozhass, hogy nem is lehetsz antiszemita, amikor éppen egy ilyen filmen dolgozol. CSALÓDÁS GIBSONBAN
Messze a szokásos díjazásom alatt írtam a vázlatot, amiért sokan kinevettek, mondván: Mel sosem fogja ezt a filmet megcsinálni. Együttléteink során ez a benyomás bennem is kialakult, amikor megvető szavakat használtál folyton a zsidókra, bibsinek (hebe) nevezted őket, és mindig arról traccsoltál, hogy ezek állják el a hozzáférést a nagyvállalati kapcsolatokhoz. Antikrisztusnak nevezted János Pált, a zsidók ügynökének és hasonló őrültségekkel szórakoztattál. VI. Pált a keresztény Kajafásnak nevezted. Mindez nagyon megnehezítette a megértést és a közös munkát. Egy ízben, amikor Luci lányoddal játszottunk a verandádon, azt mondtad: ezzel a filmmel kereszténységre akarod téríteni a zsidókat. Ezt nem értettem, de éreztem, hogy nagy baj van.
AMATŐRIZMUSOK:
Megtagadtad, hogy együtt menjünk Jeruzsálembe körbenézni, és beszélgetni a Yad Vasem tudósaival. Azt mondtad, hogy az embereid többet tudnak azoknál az ottan bibsiknél. Egyedül kellett mennem, ami nagyon kellemetlen volt, mert nem értették, hogy miért maradtál távol.Abban reménykedtem, hogy a történet ereje magával sodor majd téged is, és ismét felveszed a Braveheart drámaiságát és erejét, vagy a Passió őszinteségét, de ez elmaradt.
KÍNOS PRIVÁT JELENETEK:
Mivel sokat voltak együtt, Eszterhas panaszkodik a feszengést okozó családi jelenetekre is, az ordibálásokra, a fenyegetésekre, amiknek a végén valahogy mindig megjelentek a zsidók. (Nagyon csúnya más jelenetekről is ír Eszterhas, DE NEM RÉSZLETEZEM, MERT HOSSZÚ ÉS NAGYON FRUSZTRÁLÓ) A részletes levél vége az, hogy erélyesen felkéri Gibsont, hogy nyilatkozzék a projekt további sorsáról, hiszen élő megállapodás van közöttük. Úgy gondolta, hogy nem fog semmilyen választ kapni, de ebben tévedett. Gibson két nap múlva – szintén nyilvánosságra került levelében – felelt neki.
***
GIBSON VÁLASZA ÉS A KAPCSOLAT VÉGE:
Joe, a leveledben nekem szegezett állítások, beállítások merő fabrikációk. Feltételezném, hogy a pénztől függetlenül, már rég visszavonultál volna a filmből, ha bármi igaz lenne, amit rólam állítasz…Egyetlen probléma áll az útban, mégpedig, hogy a Warner elutasította a vázlatodat. Ez a helyzet… Valóban mérges és frusztrált voltam akkor, de tényleg, amikor a Warner és az én költségemen leutaztál a birtokomra (Costa Rica), úgy, hogy egyetlen sort sem hoztál magaddal. 15 hónap kutatás, megbeszélések és egyeztetések után, amikbe pedig beleöntöttem a szívem és a lelkem… Valóban erősebben reagáltam, csúnya szavakat használtam, indulatoskodtam és balhékat kevertem, de utána bocsánatkérő levelet írtam neked…Ellentétben azzal az állításoddal, hogy én a Maccabival akarnék visszatérni a megbecsültség és elfogadottság szintjére, hogy Hollywood ismét a keblére öleljen, tudd meg, hogy 10 éve dédelgetem ezt a tervet, de csak 8 éve álltam elő vele. Mindenképpen meg akarom csinálni ezt a mozit, de sem én, sem a Warner nem kívánjuk a te vázlatodra alapozni a produkciót… Szavamra, Joe, nem csak az a baj, hogy alaposan késtél az vázlattal, hanem hogy Warner és én is csalódtunk benned. 25 éves forgatókönyvfejlesztési gyakorlatom során sosem találkoztam ilyen színvonal alatti anyaggal, és időpazarlással…A döntés, hogy ne veled folytassuk, kizárólag minőségi alapon történt, és semmi más tényező nem játszott szerepet…Azt hiszem, megegyezhetünk abban, hogy kettőnk között ez az utolsó kommunikáció.
Mel
***
Ez lett a sztori vége, 2012 április 11-én.
Az embernek fáj a szíve, mert nagyon rossz érzés olvasni, ahogy két nagy tehetség, akik alkothattak volna egy mesterművet együtt, ilyen távol maradt az egyetértéstől.
A Maccabbi azóta sem készült el, sem Eszterhas, sem más könyve nyomán. Ez mindenképpen veszteség.
Gibson közben más bibliai témák felé fordult (Feltámadás, Szent Pál), Eszterhas pedig gyakorlatilag örökre szakított azzal a Hollywooddal, aminek alaphangját egy időben ő adta meg.
Igazságot tenni ebben nem lehet és nem is kell. Nem ismerjük sem őket, sem a körülményeket, és a tények is homályosak, kissé ellentmondóak is. De azt mindenképpen látjuk, hogy az a közeg mit művel tehetséges emberekkel, és milyen romboló hatása van.