A Szent Korona nevében

Posted by

Serény Péter
Biztos, hogy mindig jobb a Szent Korona nevében ítélkezni?
A bírói függetlenséget garantáló törvény elfogadásának 150. évfordulója alkalmából tartott megemlékezést megnyitó beszédében Kövér László, az Országgyűlés elnöke, általa önkritikusnak mondott észrevételt tett. Szerinte jogalkotói mulasztás történt, amikor nem szabályozták pontosan, hogy a bíróságok kinek vagy minek a nevében hirdetnek ítéletet. Ezért: „Elvi éllel kijelenthetjük, hogy az eljáró bíróságok csakis a magyar állam vagy az Alaptörvény szerint »Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét« megtestesítő Szent Korona nevében hozhatják meg ítéleteiket” – jelentette ki.
Magam sem jogászember, sem jogtörténész nem vagyok, de némi régi újságlapozgatással sajátságos eredményre jutottam. És most nem általános, 20. századi dátumok citálására gondolok, habár tény, hogy 1920. és 1930 között a honi bíróságok a Magyar Állam nevében hirdettek ítéletet. Ezt l930-ban változtatták meg, a történelmi felfordulások előtti, akkor már hagyományos formára: az ítéleteket 1931. január hó első napjától ismét a Szent Korona nevében hirdették ki. Alighanem a korszak törvényalkotóit elragadta az ezeréves história újraélesztésének keblet dagasztó hevülete. S ez emelkedett órán megfeledkezhettek arról a csekélységről, hogy bíróságok nemcsak, sőt békeidőben, többnyire nem hazaárulási ügyekben járnak el, hanem – tisztesség ne essék szólván – bizony tyúkperekben is.
A Pesti Hírlap nevű napilap 1931. január 3-i, szombati számának 17. oldalán a Törvénykezés összefoglaló cím alatt a következő, meghökkentő hírre bukkantam:
„— Az első Ítélet a Magyar Szent Korona nevében.
Megírtuk, .hogy a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvény január elsején lépett életbe és az uj törvény első szakasza értelmében a bíróságok ezentúl Ítéleteiket nem, mint eddig a Magyar Állam nevében, hanem a Magyar Szent Korona nevében hozzák. A Magyar Szent Korona nevében folyó ítélkezés premierje péntekén reggel volt a büntetőtörvényszék Méhes-tanácsa előtt Az első vádlott Róth Zsigmond árukihordó volt. Az árukihordót közokirat-hamisítás vétségével vádolta az ügyészség, merthogy zálogcédulán a 14 pengő 54 filléres összeget 10 pengő 50 fillérre javította ki. A vádlott azzal védekezett, hogy leánya megbízásából ruhaneműeket zálogosított el, amelyekért 14 pengő 50 fillért kapott, már régebben állás nélkül volt, nem volt pénze, ezért négy pengőt megtartott magának, a zálog cédulát pedig kijavította 10 pengő 50 fillérre. Védekezése szerint a zálogházat nem akarta megkárosítani, csupán a leányától akart ilyenformán négy pengőt szerezni. A törvényszék a Magyar Szent Korona nevében Róth Zsigmondot közokirat-hamisítás vétségéért nyolcvan pengő pénzbüntetésre Ítélte.” {Lásd:Arcanum Digitális Tudománytár, https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiHirlap_1931_01/… }
Tartok tőle, ha az elvi éllel megfogalmazott házelnöki igényt gyakorlati döntés követi, a Szent Korona nevében hozott ítéleteket a kihirdetésük emelkedettsége sem fogja minden esetben megmenthetni valamely, a formával kiáltó ellentétben álló tartalom óhatatlanul kacagtató mellékhatásától. Az esetleges törvényalkotó legjobb szándéka mellett sem.
sp