Posted by Eva S, Balogh
a Hungarian Spectrum főszerkesztője
150 évvel ezelőtt, 1869-ben a magyar parlament elfogadta azt a törvényt, amely 80 éven át, a kommunista hatalomátvételig, garantálta az igazságszolgáltatás függetlenségét. Ebből az alkalomból a jogász professzorok, a politikusok és az igazságszolgáltatás képviselői gyűltek össze a Parlament volt felsőházának üléstermében. Kövér László, az országgyűlés elnöke tartotta a megnyitó beszédet, amely valószínűleg megdöbbentette a közönség sorában ülő bírókat és jogtudósokat. Az előadó, aki maga is jogász végzettségű, tagadta a bírói függetlenség létét, és felszólította a magyar bírákat, hogy válasszanak oldalt. Szeretnének-e az „állam védelmezőinek” vagy „az azt támadók és annak rombolói” oldalán állni? Ha Kövér hűen adta vissza az Orbán kormány igazságügyi reformtervének alapelveit, akkor megszűnik a független igazságszolgáltatás Orbán Viktor illiberális államában.
Ez a kijelentés megdöbbentette a médiát és a jogi szakmát, de ha megnézzük az elmúlt évben megjelent híreket, a dolog nem volt váratlan. 2018 májusában a HVG közzétette a „ Merénylet a bírói függetlenség ellen” című cikket, amelyben a kormány állítólagos igazságügyi reformtervét „megdöbbentőnek” nevezte. Az akkoriban elterjedt pletykák szerint mindazon bíró nyugdíjba vonultatását tervezték, aki már 1990 előtt szolgált, ami hozzáteszem, alkotmányellenes.
Tehát eléggé régóta keringenek az igazságszolgáltatás radikális átalakításáról szóló pletykák. Az óra tehát ketyeg azok számára a bírák számára, akik nem hajlandók támogatni a politikai rendszert, amit Orbán és barátai építettek. Kövér beszédét olvasva határozottan az az érzésem , hogy az „igazságügyi reform” alapjait már lefektették, és hogy a bírósági függetlenséggel kapcsolatos új törvények, alkotmánymódosítások valószínűleg valamikor a májusi végén megrendezendő EP-választások után kerülnek benyújtásra.
Nem tartott sokáig, amíg Kövér a lényegre tért. Azt mondta, hogy „150 évvel ezelőtt a kérdés az volt, hogy a magyar állam akarja-e garantálni a bírák függetlenségét. Ma a kérdés az, hogy a magyar bírák akarják-e biztosítani az állam függetlenségét. ”Mit jelent ez a gyakorlatban? Kövér szerint „Önök, tehát a bírák, mindig csak annyira lehetnek függetlenek, amennyire a magyar állam is az.” De a magyar állam függetlenségét fenyegetik a „globalizáció korának messinisztikus törekvései, amelyek a törvénykezés eszközrendszerével szüntelenül gyengíteni igyekeznek a demokratikus legitimációval bíró államok kompetenciáját. Kövér szerint ezeknek az erőknek célja a globalizmus nevében a demokratikus nemzeti államok felszámolása, és választási legitimáció nélküli szupra-nacionális hatalmi központok kialakítása a cél az európai erőforrások feletti teljes ellenőrzés megszerzésének érdekében. Mindehhez pedig az abnormalitásnak azaz a teljes értékvesztésnek, a természet rendje tagadásának, a liberalizmus és az emberi jogok nevében megvalósított agresszív, hogy ne mondjam se embert se istent nem ismerő terjesztése vezet.” Vagyis Mi a magyar bíróságok feladata? „korunk jogászainak és politikusaink változatlanul maguknak kell eldönteniük, hogy milyen értékek védelmére kelnek, kinek az oldalára állnak: az államot védők és építők, vagy az államot támadók és rombolók oldalára.”
Kövér kifejtette, hogy mi a bírói függetlenség jelentése az, hogy „az igazságszolgáltatás nem az állam külső összetevője, hanem az államhatalom belső megnyilvánulása, amelynek sorsát osztja. Az igazságszolgáltatás nem lehet független az államtól, mert szerves része annak, vagy az igazságnak, amelyet szolgálnia kell ”
Ezt a dogmát nem lehet más módon értelmezni, mint úgy, hogy a bíráknak ítéleteiket az állam szükségleteihez kell igazítaniuk. Ha az állam fenyegetve van, a bíróknak meg kell menteniük. A nemzet fenyegetettségének meghatározása természetesen az állam politikai vezetésének – a miniszterelnöknek és kabinetjének – kizárólagos területe, Mivel az állam határozza meg a „globalista erők fenyegetésének” mértékét, a bírák teljesen függnének az állam akaratától. Független igazságszolgáltatás nem létezne.
Nem kell messzire menni, elég az Orbán kormány saját alkotmányát idézni. A 26. cikk kimondja, hogy (1) A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. A bírákat tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. *
Kövér értelmezése aláássa a magyar igazságszolgáltatási rendszer alapját, amely, mint minden modern demokrácia, legalább elméletileg a három kormányzati ág: a végrehajtó, a jogalkotó és az igazságszolgáltatás szigorú szétválasztásán alapul. Kövér az igazságügyi ágat a végrehajtó hatalom alá rendeli. A kétharmados Fidesz-többséggel a jogalkotási ág már szolgai módon teljesíti a miniszterelnök kívánságait, de most úgy tűnik, az Orbán-rezsim alá akarja rendelni a még független igazságszolgáltatást is a végrehajtó hatalomnak.
Kövér véleménye szerint a bíróságoknak a magyar állam, az Alkotmány és a Szent Korona nevében kell meghozniuk ítéleteiket, mivel ez az alkotmányos folytonosság és a nemzet egységének megtestesülése. 2010-ben és 2011-ben csak a radikális Jobbik párt rendelt volna alkotmányos hatáskört a koronához. Jobbik vezetése például ragaszkodott ahhoz, hogy parlamenti képviselőik a Szent Korona előtt tegyenek esküt. De a Fidesz politikailag célszerűnek találta a Jobbik ötleteit, és egyenként elkezdte őket átvenni. A Szent Korona misztikája nem különbözött ettől. Mivel az ünnepi összejövetel az egykori parlamenti felső házban zajlott, Kövér a „Szent Korona közelségéről és a annak sugárzásról” beszélt .
A Jobbikról szólva, a párt internetes oldala, az Alfahír, párhuzamot vont Kövér beszéde és a keményvonalas kommunista Marosán megnyilvánulásai között, aki kemény büntetést követelt az mindazokra, akik részt vettek az 1956-os felkelésben. Egy 1957-es pártmegbeszélésen elmondta a közönségének, hogy egyes bírák és ügyészek közölték, hogy a lelkiismeretük nem engedi meg, hogy a magyar honfitársaikat akasztófára küldjék. Marosán felkiáltott: „Független igazságszolgáltatás? Kitől és mitől független ? Ki törődik azzal, hogy törvényes-e vagy sem! ”Aki ezt a cikket írta, fején találta a szöget. Kövér sok tekintetben a magyar kommunisták első generációjának ideológusaira hasonlít.