Identitás

Hargitai Mikós
Ha reménykedve várod, hogy kiderüljön, terrorcselekmény történt, amit migránsok követtek el, akkor reménytelen vagy.
Ha titokban arra gondolsz – vagy ki is mondod –, hogy hülye franciák, és hogy megérdemelték, akkor nem is tudom, mi lehetsz. (Magyar? Annál ez az ország többet ér.)
Ha úgy érzed, hogy elveszítettél valamit, ami a tiéd is, hiába nincs – tulajdonképpen – semmi közöd hozzá; ha már láttad és most siratod; ha sosem láttad, de biztos voltál benne, hogy egyszer még látnod kell, akkor alighanem európai vagy.
Európai az, akinek fáj a leégett Notre Dame. Nem csak nemzeti identitások léteznek – amikor elveszítünk belőle valamit, akkor derül ki, hogy az európai kultúra szövete milyen szoros kötelék.
„„Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens egy része, a szárazföld egy darabja; ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod; minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól.”