Posted by Serény Péter
Most, hogy azt látom, Budapest épp az előző hétvégén wikipédista találkozónak ad otthont, szánom-bánom, hogy nekem némi forráskritikai megjegyzésem volna a magyar Wikipédia felhasználóihoz. Hozzáteszem, hogy nem politikai, nem is tematikai tekintetben, hanem, emettől, meg amattól is függetlenül. Van egy nagyon konkrét példám. Előbb általánosságban mondom el, mi az, amit ugyanabból a magyar wikipédia-cikkől (a kifejezést v.ö. „lexikon-cikk”) hiányolok, amikor az univerzális kezdeményezés más nyelvű szájtjain utánanézek a szóban forgó tárgynak.1. A többnyire hihetetlenül rövid (és olykor emiatt óhatatlanul hézagos) terjedelem. Találkoztam olyan konkrét esettel, amikor a már-már nagylexikonként írott francia wiki pl. bizonyos jogi fogalmak esetében a magyar tartalom többszörösében adja a tárgy részletes kifejtését, a hivatkozások özönével. Az angol, különösen az amerikai angol változat szintén bővebb, mind a kifejtést, mind a hivatkozásokat illetően. A németet nem részletezem, valóban német alaposság jellemzi. Természetesen, mindhárom nyelvi verzió mögött a mienkénél sokszorta nagyobb népességből hasonlóképp nagyobb, tudatos, önkéntes, és a megfelelő ismeretanyag (netán tudományos fokozat) birtokában lévő szerzői „merítési bázis” van. E tekintetben a magyar wiki eleve hátránnyal indul. De van és volt is példa, hogy bizonyos címszavak esetében a magyar wiki jelezte, hogy a szócikk nagyrészt egy másik nyelvi verzió fordításán, és annak bizonyos magyar, vagy magyar vonatkozású tényekkel való kiegészítésén alapul. Ezt jó volna, ha sikerülne minél többször alkalmazni, amikor egy címszó eleve valamelyik nem ritkának tekinthető nyelv valamely országához (pl. történetéhez, irodalmához, hírneves embereihez) kötődik.
Szeretném, ha nyilván politikai színezetű példám előadása nem tenné semmissé mindazt, amit fentebb, általánosságban, elmondtam. Mert éppen a például szolgáló szöveg tényeinek afféle fact-cheking-je közben láttam meg a hétvégi (februáár 9-i) budapest wikipédista találkozóról szóló közlést. Én pedig épp február 8-án lettem kíváncsi arra, hogy a Freedom House nevű közismert szervezetet kik és milyen forrásokból működtetik. (Találtam ugyanis a neten egy mondatot, mely arra utalt, hogy a Freedom House több szálon kötődik Soros Györgyhöz.) A magyar wiki sajnos, nem jelzi, hogy milyen pénzből működik a szervezet. Az angol nyelvű verzió ennél jóval részletesebb (még a szervezet kutatásainak módszertanára, és annak időbeni változásaira is kitér, forrás megjelöléskkel.) Ott megtaláltam a 2017-én letöltött, 2016-os (június utolsó napjával zárult) hivatalos amerikai pénzügyi év szerinti, auditált adatokat tartalmazó kötelező, nem kormányzati szervezetek által benyújtandó 990. számú adóhivatali formanyomtatvány szerint benyújtott jelentést a főkönyvi adatokról (mellékletében az auditáló cég csatolt megfelelőségi levelével). Kipróbáltam, és az angol nyelvű wiki linket tartalmazó lábjegyzete valóban megnyitotta az eredeti dokumentumot nekem is. Őszinte leszek, nem készítettem saját százalékszámítást, de az abszolút számok egybevetéséből kiolvasható, hogy nagy tévedésről aligha lehet szó. Igaz, egy helyen, láthatóan hibásan közli az abszolút számot, de ennek az eredeti dokumentumban utána lehet nézni; a nagyságrenden egyébiránt nem változtat. Tehát az angol verzió szerint: „According to the Freedom House Financial Statement 2016, Freedom House “was substantially funded by grants from the U.S. Government”, with grants from the United States government accounting for approximately 86% of revenue.[5] Below are the organizations and entities who funded Freedom House in 2016:[5]
-
Government of the United States – $24,813,164 (85.5%)
-
International public agencies – 2,266,949 (7.8%)
-
Corporations and foundations – 1,113,262 (3.8%)
-
Individual contributions – 1,113,262 (2.8%)” *** Nyilvánvló, hogy az abszolút dollárösszeget tévesen megismételték az előző sorból, különben a zárójelben közölt százalékaránynak azonosnak kellene lennie, ami viszont képtelenség volna. – sp)
Magyarul: a Freedom House nevű nem-kormányzati szervezet a mondott pénzügyi évben kb. 86 százalék erejéig az Egyesült Államok különböző állami intézményei útján folyósított dollármilliókból fedezte a működését. (Ezért, mint több éve folytatott tendenciáért több felől bírálták a szervezetet Amerikában is, mint az angol wikiből szintén megtudható.) A következő mondat természetesen nem a wikipédiásoknak szól, hanem a konkrét példa kedvéért idézett netes közlés szerzőjének. Nem vagyok az ügy szakértője, nem tudom, milyen szálakon kötődik, vagy nem kötődik a Freedom House Soros Györgyhöz, de hogy nem nevezett úr pénzéből működik az a szervezet, amelyik 85,5 százalékban az amerikai költségvetés emlőjén csügg, azt nyugodt lelkiismerettel állíthatom. Kár, hogy a mondat szerzője a magyar Wikipédiában hiába keresett volna az intézmény finanszírozására vonatkozó adatot. Ámde az angolban megtalálta volna. Ennyiben ez a magyar Wikipédia lehetőségeit is érinti.
Magam, sem korom, sem egészségi állapotom miatt nem vagyok abban a helyzetben, hogy a magyar wikipédiások közösségének önkéntes fordítói segítséget nyújtsak, de titkon azért remélem, hogy nálam fiatalabb és egészségesebb, idegen nyelveket ismerő magyar wikipédiások szívesen jelentkeznek majd, hogy közreműködésükkel emeljék a magyar wiki nívóját, adatgazdagságban is megbízható, habár „csak” önkéntesek által létrehozott, on-line szabad lexikonát.
sp
Illusztráció: képernyő felvétel az Freedom House által auditálás után, az amerikai adóhatóságnak (IRS) benyújtott főkönyvi jelentésből a bevételek és a támogatások összegeit, forrásaik szerinti csoportosításban feltüntető oldalról. (Maga a dokumentum-csomag, az auditáló cég csatolt véleményével együtt 28 pdf.oldal.)