Posted by Tálos Endre
Miért kéne romának szólítani a magyarcigányokat (azokat akik egy szót sem tudnak semelyik cigány nyelven), és a többséget alkotják? Vagy a beásokat, akik románul beszélnek, és nem ismerik a «rom» szót, sőt magukat a (románból) «cigán»-nak nevezik? A «řom» szót (Magyarországon) jóformán csak az oláhcigányok használják magukra. És a történetnek nincs vége, mert már harminc éve csak folytatódik!
Ugyanis vannak különféle néprajzi csoportokat (kb. nagycsaládokat) azonosító “törzsnevek”, Erdős Kamill egy tucatot gyűjtött össze ilyet, több-kevesebb tévedéssel. Ezek státusza/presztízse nagyon eltérő, a «másári» például, mely ma ‘halász’-nak értelmeztetik, korábban ‘legyes’-t jelentett, becsmérlő csúfnév, voltaképpen ‘dögevő’, érthető módon külső elnevezés, belsőleg nem használatos, belsőleg mindenki ‘igazi, rendes’ cigánynak hívja és hivattatja magát; a sok “törzsnévből” a «lovári» (van «lóvári» kiejtése is) presztizse a legnagnagyobb, valószínűleg ‘lókupec < kovács’ a jelentésfejlődés (pontosabban -változás) mögötte.
Mivel a «lóvé» (többes alak, mint az oroszban és egyéb nyelvekben) ‘pénz’ jelentésű, népetimológiával a «lovári» ‘pénzes’ jelentést is sugall. tehát majdnem ‘nemes’ a jelentése, hiszen a szegénység szégyen cigányéknál is. Namost, ha valakinek a törzse iránt érdeklődnek, ritkán mondja, hogy «gurvári», «cerhári», «colári», «kherari», «csurári» (ebben a formában ‘rostás’, vö. román «ciur» id. < lat «cribrum» < pie. «kreidhrom»; vahy/ha «surári» formában ‘késes’ < ősc *čhuri ‘kés’, szkr kşūrikā-), «fodozóvo», helyette sokkal elegánsabb a «lovári».
Amikor néhány vállalkozó elhitette a cigányokkal hogy jópénzért “cigány nyelvvizsgát” tehetnek, hiszen cigányul (a) már tudnak, (b) könnyű nyelv [– nem könnyű!], kitört a sorozatvizsgáztatás, na miből?? hát LOVÁRI nyelvből! — kijelentem, hogy ebben a sarlatánságban, bűnügyben nem vettem részt.
Ez olyan mint Schmitt Pál, Semjén Zsolt, és ezer más diplomája!!! (A Magyarországon legelterjedtebb oláhcigány nyelvváltozat azonban nem is a «lovári», a szük értelemben vett «lovári» legfontosabb jegyei: a nőnemű névelő «i» másutt «e», «szim»/«kerdem» ‘vagyok/csináltam’ másutt «szom»/«hom»/«kerdom» (nem oláhcigányban: «szlyom/sznyom/kergyom», és rengeteg más).
Mindezt lehet tudni, de kevesen tudják, mert miért is tudnák? És akkor jön az ehhez is értő blogger, kommenter, tárcaíró, újságíró és kioktat (például engem is): “Magyarországon _a lovári_ nyelvet beszélik _a cigányok_!” — Nem nehézség a «roma» szót leírni a «cigány» helyett. Csak hazugság vagy jóhiszemű (?) tévedés, hogy a cigányságnak az a legfőbb vagy immár maradék problémája, hogy őket a környezetük nem a saját önelnevezésükkel illeti. Ezt a névcserét a skandináv országokban is elvégezték. Amikor a hatvanas évek végén megírtam egy norvég lánynak, hogy a lappok nekünk magyaroknak nyelvrokonaink, azt válaszolta, hogy nagyon sajnálja a magyarokat, hogy ilyen alkoholista rokonaink vannak. Azóta a «lappisk» szóból előzékenységből «samisk» lett, angolul «Sa(a)mi» — így már nem sértő, állítólag. Volt értelme a névcserének??? Semjén Zsolt szökésben levő kocaor(v)vadász nyilatkozta nemrég, hogy milyen kényelmetlen volt egy olyan kereszténynek mint ő egyazon légtérben helikopterezni ÖT HOLTRÉSZEG SZÁMIVAL!!! — Ennyit a felvilágosult népek helyes szóhasználatáról!!! !!! !!!»
Dr. Tálos Endre professzor cigány-magyar szótárak szerkesztője