Honvédkórház. Az még nem világos, hogy Tamás Róbert az elmúlt hónapok intézmény körüli botrányai miatt távozik-e. Egyesek furcsa egybeesésnek tartják, hogy a szakember éppen Nagy Anikó egészségügyi államtitkár lemondása napján közölte a döntését, májusban ugyanis őt magát is államtitkár-esélyesként emlegették. A helyzet abszurditását fokozza, hogy tavasszal nemcsak Tamást, hanem feleségét, a májusig az Országos Gyógyszerészeti- és Élelmiszer-egészségügyi Intézetet (OGYÉI) vezető Pozsgay Csillát is államtitkár-esélyesként emlegették. A főigazgatót azonban (aki mellesleg a Fidesz alaptörvény-tervezetén is dolgozó Pozsgay Imre volt államminiszter lánya) egyik első intézkedéseként menesztette júniusban OGYÉI éléről az új erőforrásminiszter, így aligha valószínű, hogy most ő követné Nagy Anikót. Az OGYÉI-nak mellesleg azóta sincs kinevezett főigazgatója, sőt, a Nagy Anikó keddi lemondásához vezető okok között szerepelt a Medical Online szerint az is, hogy a miniszter az egészségügyért felelős államtitkár feje felett átnyúlva nevezett ki a napokban ötfős irányítótestületet az amúgy az államtitkárság felügyelete alá tartozó OGYÉI élére.
https://hvg.hu/itthon/20181003_Lemondott_a_Honvedkorhaz_orvosigazgatoja
Tílt az Akadémia. Nem csupán a társadalmi nemekről és a közösségi média jogairól szóló előadásokat tiltotta le az MTA vezetősége, de a Magyar Tudomány Ünnepére a Társadalomtudományi Központ kutatóintézetei által felterjesztett konferencia migrációval és választással kapcsolatos programjait sem tartja a rendezvény keretében megvalósíthatónak.
A Mérce birtokába jutott információk szerint az eredeti programtervben két olyan nagyobb blokk is szerepelt, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia főtitkársága egyszerűen nem engedélyezett a rendezvénysorozat keretein belül, illetve a felsőbb szervek azok hivatalos programból való kivételét támogatták.
Az egyik ilyen blokk a migrációval foglalkozott volna, és a különböző intézetek (Jogtudományi, Politikatudományi, Kisebbségkutató, Szociológiai) ezzel a témakörrel kapcsolatos kutatásaiból nyújtott volna ízelítőt. A leírás szerint a bemutatandó eredmények megpróbálják árnyalni a migrációról folytatott közbeszédet, sőt, foglalkoztak volna a bevándorlás mellett a Magyarországról való kivándorlással, és a roma migrációval is, ennek társadalmi hátterét tekintették volna át.
Mindemellett foglalkozni tervezett a tudományos tanácskozás azzal is, miért félnek a magyarok a bevándorlóktól, miért nem befogadó, miért zárt a társadalom, és hogyan viszonyul mindez a nyugaton elterjedtebb multikulturalizmushoz.
https://merce.hu/2018/10/03/a-migraciorol-es-valasztasrol-szolo-eloadasokat-is-letiltotta-az-mta/
Helsinki Bizottság a Fidesz ellen. A mai napon harmadjára nyert a Magyar Helsinki Bizottság a kormánypártok hazugságaival szemben. A mostani eset Halász János frakciószóvivő tavalyi sajtótájékozatójáig nyúlik vissza, ahol Halász azt állította, hogy a szervezet törvénysértő módon működik, titkolózik a „vagyonáról és az általa pénzelt emberekről”.
Halász a tavalyi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy más civil szervezetek és „a Magyar Helsinki Bizottság összehangoltan megtagadta a Magyar Hírlap közérdekű adatigénylését”. Valamint „e Soros-szervezetek titkolóznak a vagyonukról és az általuk pénzelt emberekről, ügynökökről”. És hogy „miközben másoktól átláthatóságot követelnek, saját működésüket egyáltalán nem akarják átláthatóvá tenni”; továbbá „a Soros-szervezetek magukat egyáltalán nem szeretnék átláthatóvá tenni”.
A Fővárosi Ítélő Tábla ma jogerősen is kimondta: mindez nem igaz.
“A bíróság ma nemcsak a Fidesz, hanem Halász János felelősségét is megállapította a hazudozásban. A pártnak és Halásznak bocsánatot kell kérnie a tőlünk, valamint 400 ezer forintos sérelemdíjat és mintegy 400 ezer forint perköltséget kell fizetnie.”
– írja a Helsinki.
https://merce.hu/2018/10/03/ujra-pert-nyert-a-helsinki-bizottsag-a-fidesz-ellen/
Korrupció kutatás. Írta: Kereki Gergő Mandiner. Javarészt külföldi pénzből működve, politikaközeli munkatársakkal kutat orosz propaganda és korrupció után az MTA tudományos főmunkatársának korrupciókutató intézete. Tóth István Jánosék szakmainak és tudományosnak beállított tanulmányait nem győzi terjeszteni az ellenzéki média.
Korrupciót és „orosz propagandát” kutatnak idehaza, egy kutatásuk szerint Bangladesben és Zambiában is nagyobb az átláthatóság a közbeszerzések terén, mint Magyarországon, saját bevallásuk szerint pártoktól függetlenek és tudományos munkát végeznek – a Budapesti Korrupciókutató Központ hátterének néztünk utána.
„Igyekszünk távol maradni a hazai politikai diskurzustól: mi elsősorban kutatók vagyunk, nem politikusok, vagy politikai témákkal foglalkozó újságírók. De, hozzá kell tennem, hogy fontosnak tartjuk, hogy eredményeink minél több emberhez eljussanak Magyarországon” – ezt Tóth István János, a Budapesti Korrupciókutató Központ igazgatója nyilatkozta még 2015-ben. A Korrupciókutató Központ a saját – kizárólag angol nyelvű – honlapján is leszögezi: deklarált célja, hogy a pártoktól független, semleges, tudományos elemzésekkel vizsgálja a korrupciót és tájékoztassa erről a magyar közvéleményt.
Rövid kutatómunka után azonban kiderül: a javarészt külföldi pénzből működő központ nem független a pártoktól, tudományosságot kölcsönöz az ellenzéki média írásainak, rendre az ellenzéki narratívát erősítő módon nyilvánul meg, kutatásainak módszertana minimum vitatható, szempontválasztása sokszor politikailag motivált.