Nick Cave

Balavány György
Eladtam a Nick Cave-jegyeket, amiket pedig az Edit szerzett be még tavasszal rajtaütésszerűen. Rettentően örültem nekik, de úgy éreztem pár napja, hogy semmi nincs most a helyén, én sem, tehát a legjobb puhán elengedni ezt a dolgot. Eladtam a jegyeket, és hazajöttem, és lefeküdtem, és pár óra múlva felkeltem, és vettem a neten két jegyet megint.
Szarkavaró, mondta az Edit másnap az új jegyek láttán, és megölelt, és szerintem mindkét dologban igaza volt.
Aztán a koncert estéjére minden, amitől paráztam, eltűnt, és minden, ami nem volt a helyén, a helyére került, sőt, a helye fölé valahogy. Azt éreztem a végén, hogy szeretném megölelni ezt a csávót, aki már annyiszor elveszett és megtaláltatott, sőt, megölelni az egész világot, végül persze csak az Editet öleltem meg.
Szóval ez most egy ilyen hálás és meghatott ember posztja az élete legszebb koncertélménye után.
I do believe in an interventionist God, anyway.