Posted by Gaál Péter
– Tájékoztatom, hogy az ön által okozott balesetben a vétlen járművezető a mentőautóban elhunyt. Mielőtt a továbbiakról döntenék, felteszek önnek néhány kérdést. Fogyasztott alkoholt a balesetet megelőző három órában?
– Igen, főhadnagy úr.
– Mennyit?
– Úgy hat korsó sört négy felessel.
– Az nem túl sok. Spongya rá. Drog?
– Csak egy kis kokain.
– Emberek vagyunk. Legalább pihent egy keveset előtte?
– Három napja született a fiam. Azóta egyfolytában ünnepeltünk. Fél órákat ha aludtam.
– Fia született? Gratulálok. Így igazán érthető. Most látom, hogy ön csak szemüvegben vezethet. Volt magán szemüveg? Nem emlékszem, hogy láttam volna.
– Soha nem hordom, főhadnagy úr. Nem áll jól nekem. És csak négy és fél dioptria.
– Az ember adjon magára. Nem kárhoztatom. De hopp! Ugye, ismeri a Hegyi beszédet?
– Nagyon rég jártam templomban. És a Bibliára se volt időm mostanában.
– Hmmm. Na látja, itt a baj. Maga nem tudja, hogy a Hegyi beszéd ismeretével a balesetek nyolcvan százaléka elkerülhető??? Őrizetbe veszem. Indítványozni fogom az előzetes letartóztatását. Az ügyében a plébánia szakvéleménye perdöntő lesz. Elengedtem volna egy figyelmeztetéssel, de így… tekintetbe véve jó magaviseletét, és a büntetésvégrehajtási intézetbeli hitoktatáson tanúsított előmenetelét, talán megússza négy év körüli büntetéssel. Ha, mondom. Ha. Vezessék el.
—————-
– Ne, elnök úr! Neeee! Ó, Istenem…
– Mi baja?
– Megnyomta az atomgombot, elnök úr!
– Mit? Azt a pirosat?
– Azt.
– Azt hittem, hogy a kávéfőző. Na mindegy.
– Már hogy lenne mindegy, elnök úr? Vége a világnak!
– Dehogy van vége, Richard. Hozza csak ide a Bibliámat!
– Tessék, elnök úr.
– Na. Itt most felütjük, szépen, találomra, és elsimul minden. Nincs nálam a szemüvegem, felolvasná, kérem? Amin először megakad a szeme.
– Malakiás könyve 2,3. “Nos, eltöröm karotokat, arcotokba szórom a szemetet, ünnepeitek szemetjét és benneteket is kiszórlak vele együtt.”
– Na jó. Csukja be, Richard, és hozzon egy nagy pohár whiskyt, meg magának is egyet. Ne bajlódjon a jéggel. Gondolja, van még időnk meginni?
– Annyi talán még van, elnök úr.
2018. 04. 27.