Posted by DOBI ILDIKÓ
Nikodém Gabriella, a Bélyegmúzeum igazgatója avatta be az újságírókat a Bélyegmúzeum történetébe. A világ 14 millió kibocsátott bélyegéből 550 ezret itt őriznek egyetlen nagy terem különleges tárlóiban. A 3200 kihúzható tárlóban, üveglapok között láthatók a bélyegritkaságok. A helyiséget Rimanóczy Gyula tervezte. A Magyar Posta 1930-ban alapította a gyűjteményt vásárlással és cserével. Először a Krisztina körúti Postapalota 8. emeletén nyitották meg Európa legnagyobb filatéliai közgyűjteményét. A termet hamar kinőtték, ezért 1940-ben költöztek mai, a Dob és Hársfa utca kereszteződésében álló, postai tulajdonban lévő, modern kori műemléképületbe. A múzeum előterében Zsolnay-csempék és vázák fogadják a látogatót, majd lépcsőkön lehet eljutni az emeleti márványterembe. Az Egyetemes Postaegyesület Bernben alakult meg 1874-ben, de bélyeg már 1840-ben is készült. Addig postai bélyegzők (stemplik) látták el a bélyegek szerepét. A Bélyegmúzeum első dokumentuma 1890-ből származik. A legkorábban Baross Gábor polgármester szorgalmazta a bélyeggyűjtést, a berni egyesület pedig bevezette a kötelespéldányt (a kibocsátókat kötelezte néhány példány megküldésére). A bélyeg egyben a nemzeti imázs hordozója is. Vannak milliókat érő ritkaságok, tévnyomatok, amelyeket kibocsátásuk után meg kellett semmisíteni, ám belőlük már néhány darab útra kelt. Akadnak első napi bélyegzők, borítékok. A Bélyegmúzeum fenntartója 1990 óta a Postakürt Alapítvány. A múzeum munkatársai általában történészek és szakértők. Évente több kiállítást szerveznek. Fő téma a 150 éves magyar bélyeg. Idén a Mátyás király emlékév (június 20-tól), és Semmelweis Ignác 200 éves unkássága alkalmából lesz újabb kiállítás. Természetesen a Bélyegmúzeum aktív szereplő a Múzeumok Éjszakáján, valamint töretlenül folytatja iskolai tanóráit, játékos pedagógiai foglalkozásait és a Mesekuckót.
Jelenleg május 6-ig tart az „Egy új kor kezdete” című kiállítás az 500 éves reformációról. Zombor Zoltán szakértő vezetett végig az aktuális tárlat érdekességein. A reformáció a hit egyedüli forrásának a Bibliát tartja, ezért fordították le különböző nemzeti nyelvekre. Eredményeképpen megújult az építészet, a színek világa, az irodalom, a helyesírás, a könyvnyomtatás, de még az orvostudomány is. Ázsiából érkezik Európába a puskapor, tehát új fegyvereket találnak ki. A festészetben Leonardo, az irodalomban Petrarca és Boccaccio alkot újat. Megindulnak a földrajzi felfedezések. A Katolikus Egyház megvásárolható, örökölhető búcsúcédulákat jelentet meg, amelyek pénzért árulják a túlvilági megváltást. Luther Márton ezen felháborodva 95 pontban foglalta össze Albert püspökhöz írt levelét, majd kiszögezte a wittenbergi vártemplom kapujára. Később Melanchton lemásolta, és kinyomtatta. Luthert a pápa természetesen kiátkozta. Az egész történet megelevenedik a 20-21. század bélyegein. Érméken is látjuk az emlékeket. Lucas Cranach elkészítette Luther és felesége (Katharina Bora) arcképeit, sőt, festőiskolát alapított, ráadásul háromszor választották polgármesternek a városban. Miguel Servet (a nálunk meghonosodott magyar nyelven: Szervét Mihály) és a svájci Zwingli János szintén így szerepelnek a kiállított bélyegeken. Kálvin János szintén 500 éve lépett fel nálunk is meghonosodott tanaival. Szervét Mihály inkább Erdélyben hódított unitárius tanításával. Nagyjából erre az időre tehető, hogy VIII. Henrik angol király Kelemen pápával szemben, hogy elválhasson hites feleségétől, megalapította az anglikán egyházat. A könyvnyomtatás világszerte segítette a reformációt. Gutenberg után Wittenbergben már 8-10 könyvnyomtató terjesztette a Bibliát. Most tudjuk meg, hogy a Kajnán-szigeten szintén emlékbélyeget bocsátottak ki a jeles alkalomra. Több műtárgyon szerepelnek a nemzeti Bibliák Izlandtól Dél-Afrikáig vagy Dél-Koreáig. Münzer Tamás fellépése után megindultak a hugenotta-üldözések. IV. Henrik a megkoronázásakor mondta, hogy „Párizs megér egy misét!” A kor nagyjai között szerepel Orániai Vilmos, Egmont herceg, Alba hercege – tükrözik a bélyegek ábrázolásai. A kor szülötte Bethlen Gábor és Bocskai a 15 éves háborúval. A 30 éves háború következménye a westfáliai béke, amellyel Erdély függetlenséget szerzett. A török hódítás után a Katolikus Egyház a tridenti zsinattal jórészt visszaállította uralmát a magyar területeken, és hatalmas barokk építkezésekbe kezdett, hogy pompát sugározzon. Nálunk Maulbertsch freskói díszítik a kor sok templomát. A spanyoloknál a churrigeresc stílus jellemzi a barokk építészetet. Németalföldön a polgár kisebb képeket kívánt a falára, tehát sokszorosított grafikákat vagy festményeket, rézkarcokat vásárolt a piacon. Európa gyakran segélyeket, misszionáriusokat küldött a harmadik világba. A 20. században született a legszebb példa Albert Schweitzer munkásságával. Az evangélikus orvos európai orgonahangversenyein szerzett pénzt lambarenei (afrikai) kórháza javára. Róla is bélyeg emlékezik meg.
Szintén a 20. században a baptista Martin Luther King az USÁ-ban harcolt az afro-amerikaiak egyenjogúságáért, amíg 1968-ban merénylet áldozata lett, ezért került a bélyegekre, ugyan korábban Abraham Lincoln elnök már felszabadította a rabszolgákat, de a megkülönböztetés maradt. Orosz, román stb. templomok máig megtartották ortodox vallási hagyományaikat és építészetüket – számolnak be ezekről a bélyegek.
Magyarországon a mohácsi vész előtt még nem hódított a reformáció. Később II. József Habsburg császár türelmi rendelete egyenjogúsította a különböző vallási irányzatokat.
A Biblia fontos szerepet kapott az oktatásban a 17. század óta, különösen a híres református kollégiumokban, mint: Pápa, Sárospatak, Nagyenyed, Debrecen. A korra egyszín-nyomású bélyegek emlékeztetnek. Ábrázolták Comeniust, Pápai Párizt, Apáczai Csere Jánost, Bél Mátyást és Lórántffy Zsuzsannát (I. Rákóczi György feleségét). Utóbbit Józsa Judit, erdélyi keramikusművész egy szép kisplasztikában örökítette meg, ahogyan az íróasztalánál levelet ír. A katolikus Pázmány Péterrel hitvitázott. Megindult a levelezés, és ehhez a postai szolgáltatás. Pannonhalmán és Zircen 350 éve létesültek katolikus egyetemek. Az első bélyegeken csak 1939-től jelennek meg az evangélikus templomok ábrázolásai. Tóth Gyula – eredetileg szobrász – 1940 óta bélyegtervezőként is dolgozott. Neki köszönhető a világ első karácsonyi témájú, már több-szín nyomású bélyege. A világ első vallási tárgyú bélyegeit és bélyegzőjét a protestáns Légrády Sándor készítette 1939-ben. A bélyegek egy-egy országnak nemcsak a történelmét, hanem pénzügyi viszonyait is ábrázolják, hiszen rájuk nyomtatták az értéküket is.A reformációval kapcsolatos bélyegkiállításra a Magyar Posta 2017-ben pályázatot hirdetett, eredményét pedig a jelen tárlaton láthatjuk.
DOBI ILDIKÓ