Posted by A világ tíz legjobb zenekara között előkelő helyet foglal el a Fischer Iván alapította Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ). Február 26-án ismét tudott meglepetést szerezni rajongóinak két világsztár művész fellépésével és korabeli barokk hangszerekkel. A 18. században még nem voltak nagy hangversenytermek, ezért a kis létszámú zenekarok az adott királyi vagy főúri udvar alkalmi zenészeiből álltak. Ezen az estén a BFZ tagjai különböző összeállításban léptek a színpadra – ezúttal a fiatal brit Jonathan Cohen vezényletével, aki közben csembalón és orgonán is játszott.
Wilhelm van Wassenauer (1692-1766) holland nemes amatőr muzsikusként és zeneszerzőként járta Európa nagyvárosait, tanult zenélni. Olaszországi tartózkodása idején, 1740-ben írta Concerti Armonici című versenymű sorozatát, amit sokáig Pergolesinek tulajdonítottak. A most játszott 4. (G-dúr) Concerto vonósokkal, csembaló- és orgonakísérettel alkalmas bevezetőnek bizonyult a barokk zene világába.
Charles Avison (1709-1770) zenekritikusként, szerzőként és az új angol polgárság ízlésformálója lett. Az 5. (D-moll) Concerto Grosso Geminiani szenvedélyességét tükrözi. Az olasz muzsika hatása nála is felismerhető. Domenico Scarlatti csembalószonátáit például concerto grossóvá dolgozta át, sőt, szellemes fúgákkal egészítette ki. Itt is nagyszerű művet élvezhettünk.
A szünet előtt a barokk zene egyik nagymestere, Georg Friedrich Händel (1685-1759), hannoveri udvari karnagy, később a londoni opera irányítója összesen 89 operát szerzett, továbbá ő képviseli máig a concerto-irodalom csúcsát. A Silete Venti című öt tételes műve valószínűleg 1724-ben, sikerei tetőpontján keletkezett. Játszották vonósok, két oboás, meg csembaló, orgona, continuo (fagott), valamint a fantasztikus holland világsztár, Sophie Junker. A Biblia latin szövegét idézi mindent elsöprő viharral, vízözönnel, villámokkal, de az Andante tétel Allelujája már az elcsendesülést mutatja. A megnyugvás azonban még tartogat izgatott dallamokat. Sophie Junker csodás hangfolyamot varázsol a hallgatóság elé. Személyének és hangjának szépsége utolérhetetlenül mesteri. A barokk festményeken látható Szűz Mária kék-arany ruháját viselte a produkcióhoz. A korabeli művészet avatott „papnője” minden mozdulatában, átélésében, meghajlásában, lépteiben – maga a csoda.
A műsor második részében Tomaso Albinoni (1671-1750) 2. (D-moll) Oboaversenyét adták elő vonósok, fagott, csembaló, orgona kísérettel és szólóoboával. A velencei olasz Albinoni nem készült zenésznek, csupán kedvtelésből komponált, mégis sok művet és ötven operát írt. 1725-ben mutatták be szülővárosában az első operát Didone abbandonata címmel (Metastasio szövegére). Nem volt Vivaldi követője, nem törekedett emelkedett külsőségekre, inkább Pergolesi elődjének tekinthetjük. Pompás legato-dallamok születtek a tollából.
A nagyszerű sorozat két Händel-művel fejeződött be. Meghallgattuk a 3. (E-moll) Concerto grossót vonósokkal, csembalóval és orgonával. A két egyszerű billentyűs hangszeren ismét Jonathan Cohen játszott. Händel tizenkét concerto grossója és Bach Hat brandenburgi versenye a saját korában oratóriumok szünetében, intermezzóként hangzott fel. Pedig ezeknél önállóbb műveket el sem tudunk képzelni! Az öt tétel egyikében vidám Polonaise hangzik fel, aztán lendületes allegróval fejeződött be a mestermű.
Az est utolsó darabját, Händel két áriáját a legendássá vált Sophie Junker adta elő a Julius Caesar Egyiptomban című operából. A szoprán énekesnő most csillogó barokk ruhát öltött, de a hangja mindennél csillogóbb volt. Az operát 1724-ben mutatták be először Londonban, a kor hisztérikus primadonnájával, Francesca Cuzzonival. Händel nem tűrte a szeszélyeit, nagyon összevesztek, végül fizikailag megfenyegette az olasz nőt, és az előadáson óriási siker született. A koloratúr áriák, végtelenül gyors trillák ma is elkápráztatják a közönséget, főleg ilyen bravúros kivitelben. A szűnni nem akaró tapsvihar után a művésznő még egy ismert áriát is előadott („Csordul a könnyem, oly bús a sorsom…” – kezdetűt, természetesen olaszul).
A barokk műveket a BFZ történetében most először játszotta Fischer Iván zenekara. A közreműködők között említendő: Katharina Spreckelsen oboaművész, Sigrid T’Hooft barokk gesztikája és Zeke Edit jelmezterve.
A műsorfüzet megemlíti, mi történt a művek keletkezésének idején: irodalom – megjelent Daniel Defoe első regénye; képzőművészet – Canaletto megfestette első képét Velencéről. Zene – 1724-ben, Lipcsében bemutatták Bach János passióját, történelem: 1740-ben lépett trónra Mária Terézia.
Feledhetetlen este volt!
DOBI ILDIKÓ