Posted by Ferber Katalin
E tanulmányban megpróbálom a legfontosabb szempontok szerint értékelni a magyarországi “fejlesztési” koncepciót, elsősorban pénzügyi szempontból. Az olvasói szokásokra tekintettel az alábbi összefoglaló alig vagy egyáltalán nem tartalmaz statisztikai adatokat, s így joggal feltételezhető, hogy mindaz, amit leírok, felszínes spekuláció.
A szomorú tények azonban mindennek ellentmondanak, mert az utóbbi két évben többen is részletesen elemezték (meggyőző adatokkal) hogy több mint egy évtizede a hazai gazdaságfejlesztés koncepciója koncepció nélkül zajlik. Előrebocsátom, hogy ebben igen fontos szerepet játszik az ország EU tagsága (2004 óta), mert sem a hazai politikai, sem a hazai gazdasági vezetés nincs kényszerhelyzetben, legfeljebb a külföldi és belföldi eladósodás az, ami némileg fegyelmező erő számukra. Mondhatjuk, hogy mindkettő “megoldódott”: “nincs már szükség külföldi hitelekre”hangzott el sokszor, a belföldi államadósságot pedig részben a szürreálisan magas adókkal részben pedig az egyre nagyobb összegben kibocsátott államkötvények lakossági eladásával ellensúlyozza a gazdasági és politikai vezetés.Mi folyik a “fejlesztések” terén?
Rádi Antónia nemrég pubikált egy összeállítást arról, hogy a hazai bankok és az állam kezében levő EXIM-Bank mely vállalkozásoknak, illetve vállalkozáscsoportoknak nyújtott óriási összegű hiteleket.
A cikk itt megtekinthető:
https://atlatszo.hu/…/veszelyesen-eladosodott-a-nemzeti-to…/ “Bankcsődöket hozhat egy kormányváltás”.. írja a szerző, s hagyjuk ezt a feltételezést egyelőre magában, mert szándékom szerint a cikkemből kiderül, hogy erről szó sincs. Először azonban az állításról, melyet bizonyítani szeretnék. Magyarországon (minden látszat ellenére) alternatív piacgazdaság épült ki intézményeivel és ideológiájával együtt.
Ezzel önmagában semmi baj nincs, mert ma már nem létezik sem általános “kapitalizmus” sem pedig hazai, vagy a politikusok által kedvelt “nemzeti” tőkésosztály. Sokféle piacgazdaság van sokféle céllal és e célokat többé kevésbé megvalósítani próbáló intézményekkel.
Miközben az amerikai közgazdaságtan a nemzetközi gazdaságtan “aranyvalutája”, mert a 63 közgazdasági Nobel-díj 93 százalékát (1969 és 2008 között) amerikai vagy Amerikában hosszú ideig közgazdaságtant oktató szakemberek kapták, a közgazdaságtan progresszív, innovációkban gazdag elméletei és gyakorlata Japánban illetve Európa későnjövő országaiban született meg. (Az utóbi régió elméleteit Japán, később keletázsiai szomszédai, majd napjainkban Kína valósítja meg a gyakorlatban.)
A “liberális” gazdaságpolitika alapelvei (melyeket leginkább a fenti amerikai közgazdászok vallanak):
1. A közösség céljai nem megbízható ösztönzői az egyéni cselekvésnek, ez utóbbi elsősorban a jövedelemszerzés.
2. Az állam “kicsi”, feladata a tulajdon védelme, a közületi, állami cégek privatizációja, a kereskedelem szabad. Az állam csak ott aktív, ahol nem működik a piac, bizonyos infrastrukturális, egészségügyi és oktatási területeken.
3. A belföldi és külföldi gazdaság lényegében integrált.
4. A korporativ vállalatirányítás a részvényesek döntésein alapszik, és nyitott a külföldi pénzügyi és más típúsú beruházók felé.
5. A pénzpiacok nyitottak és mentesek mindenféle (állami) korlátozástól.
6. A munkaadó és munkavállaló közötti szabályok vállalati szinten folynak, a szakszervezeteknek csekély szerepük van ezek alakításában.
7. Mind a kamatláb, mind az államháztartás hiánya alacsony.
A fentiekkel szemben a fejlesztő gazdasági stratégia melynek a világon az első alkalmazója Japán volt, s ma már Ázsián kívül is számos országban alkalmazzák egyes elemeit, a következő alapelveken nyugszik:
1. Az adók és költségvetési támogatások összege teszi lehetővé, hogy az infrastruktúrára, az oktatásra és az egészségügyre fordított összeg csaknem 35 százaléka a hazai GDP-nek, lényegesen magasabb mint a “liberális” piacgazdaságokban.
2. Erős szolidaritás és kohézió jellemzi a társadalom tagjait, ezért fogadják el az adóterheket, valamint a kényszermegtakarítás gyakorlatát.
3. Politikailag független, elitképzésben részesülő erkölcsileg elkötelezett szakképzett bürokrácia. Kiválasztásuk független a politikai pártoktól, de alkalmazásuk esetén szoros kapcsolatban állnak azokkal és a vállalkozókkal.
4. A szakképzett elit bürokráciának a mindenkori legkorszerűbb tudása van a világgazdaság legmodernebb technológiáiról, közgazdasági eredményeiről, így képes szelektálni a majdan versenyképes termékek és ágazatok között. (Támogatni az új vállalkozásokat és leépíteni az elavultakat.) Az elit bürokrácia tehát a világpiac tendenciáit követve irányítja és befolyásolja a mindenkori iparpolitikát. (Összehasonlításképpen a liberális piaci szemlélettel: ott az ideális iparpolitika a nemlétező iparpolitika.)
5. Az iparpolitika irányítói a nemzetközi versenyképességet tartják az egyetlen mércének, s ennek megfelelően irányítják a belföldi vállalkozások működését.
6. A korporatív vállalati irányítás hazai kézben van: családi tulajdon, állami tulajdon, banki tulajdon.
7. A tőke-és pénzpiac állami kontrollja: a külföldi cégek beruházásai a hazai vállalkozásokba korlátozottak, a nagy cégek tőkéje nagyrészt a belföldi megtakarítások “átirányításával” növekszik, így a profitérdek ehhez képest másodlagos.
8. A munkaadók és munkavállalók viszonyait a velük együttműködő és szigorúan szabályozott szakszervezetek befolyásolják a nagyvállalatok esetén. A közép-és kisvállalkozások ennél lényegesen kiszolgáltatottabbak.
9. A hazai valuta árfolyama tudatosan leértékelt annak érdekében, hogy a fizetési mérleg hiánya alacsony legyen, ileltve hogy a hazai innovatív vállalkozások profitábilis módon tudják kiszolgálni a nemzetközi keresletet.
10. Az innováció és technológiai fejlesztés állami irányítással illetve tolerálással-másolás, külföldi technológiai adaptációval, és a külföldi vásárlók segítségével történik. (A gazdaság viszonylag zárt a külföldi fejlesztésekkel szemben a külföldi beruházások csak kifele mennek, be az országba nem, vagy alig jönnek.)
(A második rész ennek a gazdaságpolitikának a pénzügyi intézményeit ismerteti, a harmadik pedig a magyarországi jelenlegi gyakorlatot.)