BRUCK ANDRÁS
Korábban egy finnországi történeten mutattam be, hogy a demokráciák egyáltalán nem tehetetlenek a politikusok visszaéléseivel szemben. Ellenkezőleg, az áll szinte példa nélkül, ahogy Magyarországon összeomlott a jogrendszer védelmi fala, minek következtében a kormány és a kormánypárt szabadrablásba kezdhetett.
És most egy másik friss példa, ezúttal annak illusztrálására, hogy normálisan, alapjáraton hogyan működik a demokratikus média, milyen az, amikor az újságírók, műsorvezetők tisztában vannak vele, mekkora az ő saját felelősségük a szabad társadalom fenntartásában. Továbbá nem csak tudják, mit kell ehhez tenniük, de adott esetben meg is merik azt tenni.
A CNN hírcsatorna ma reggeli műsorában Jake Tapper vendége Donald Trump vezető politikai tanácsadója, Stephen Miller volt. Szóval nem akárki. A téma egy frissen megjelent könyv, a Fire and Fury (Tűz és düh) volt, amelynek szerzője nagyon rossz színben tünteti fel az elnök teljesítményét első hivatali éve után.
A Fehér Ház „őrjöng”, és az elnöki tanácsadó sem volt éppen nyugodt a beszélgetés során. Egyebek között azzal vádolta meg a hírcsatornát, hogy napi 24 órában gyalázza az elnököt, és folyamatosan idéz a könyv szerinte hazug állításaiból.
A szócsata egyre ingerültebb hangnemben folyt, a politikai tanácsadó kerülte a válaszokat, például arra a kérdésre, hogy az elnök 2016-ban találkozott-e oroszokkal a Trump Towerben, azt felelte, hogy ő semmit nem tud erről a találkozóról.
Amiért azonban ezt a történetet idehoztam, az az interjú utolsó perce- megtekinthető a videón -, majd ami utána történt. A türelmét vesztett műsorvezető előbb félbeszakítja a tanácsadót: Maga nem válaszol a kérdéseimre… Magát csak egyetlen néző érdekli. Maga szolgalelkű, maga bármit elvállal, hogy az ő (Trump) kedvében járjon, én itt csak vesztegetem a nézőim idejét… azzal befejezte a beszélgetést, elfordult az elnök emberétől, és a nézőkhöz kezdett beszélni.
A hírek szerint azonban az incidensnek ezzel nem volt vége. Kiszivárgott, hogy mivel Stephen Miller nem volt hajlandó elhagyni a stúdiót, biztonsági őrökkel vezetették ki. Az elnöki tanácsadót!
Tanulság?
Millió. De elég, ha valaki megnéz egy hasonló hazai műsort. Jó, jó, ez nem Amerika, hallom máris. Rendben, attól azonban, hogy itthon nem jött létre amerikai színvonalú média, a hazainak nem lett volna muszáj felcsútivá válnia. Egyébként az itt leírthoz hasonló történet bármelyik nyugati ország tévéstúdiójában előfordulhat, csak egy helyen nem, nálunk. Igaz, nem is vagyunk, nem is lettünk nyugati ország, és ebben levakarhatatlan a sajtó felelőssége.
Se jogrend, se média, se parlament, se ellenzék – a fiúk magukban mulatnak, és rettentő jól érzik magukat.
Kellemes esti tévénézést kívánok.
Megjelent a Facebookon