Posted by Írta: Lana
Hű, nagyon fura álmom volt. Azt álmondtam, hogy elromlott a gázkazánunk. Már azért is fura volt, mert az bizony nincs nekünk. Ennek okán elkezdtem nézegetni a telefonkönyvet és gázszerelőt kerestem. Olvasom, s nem hiszek a szememnek: Mészáros Kedves János, Mészáros Füles István, Mészáros Kapatos Dénes, Mészáros Nemzeti Lőrinc. Ebben a telefonkönyvben minden gázszerelőt Mészárosnak hívtak. De akkor hogy válasszak közülük? No gondoltam egyet és mivel tele van a szívem honleányi érzésekkel, a nemzetis szerelőt választottam.
Mondta is a telefonba, nagyon jó döntés volt kisnaccsád… azonnal ott leszünk.
Leszünk? Ekkora lenne a baj?
No meg is érkeztek a szerelők, Mészáros úr, meg a segédje. Először nem nagyon figyeltem a kisemberre, mert szerényen félrehúzódott a sarokba, nem is szólt egy szót sem. De később, hogy jobban megvizslattam, láttam ám, hogy a kabátja alatt vastag mellénye van. Előbb arra gondoltam, fázós szegény, s most is itt kell lennie ebben a kihűlt lakásban.. már éppen kezdtem megsajnálni, mikor rájöttem az igazságra.
Régóta nem voltam kint a nagyvilágban, de még az utcán sem, lévén, hogy kijárási tilalom van, nem sejtettem, hogy ennyire veszélyes a helyzet, hogy golyóállót kell hordani.
A kisember észrevette hogy nézem, illedelmesen levette a sapkáját. Látom ám, hogy őszül a lelkem, a haja a feje közpén ketté van fésülve. A kezei feketék, gondolom, akkor csak dolgos ember lehet.
Idegesen nyalogatta a szája szélét, mondom neki, nem kér e egy pohár vizet? Nem, azt nem, rántott egy nagyot a jobb vállán, majd a másikon is.
Akkor egy kis szívmelegítőt? No felcsillant a szeme a segédnek, én meg bementem a szobába és bekapcsoltam a kedvenc számomat Bocellitől, mert az nekem mindig úgy, de úgy megmelegíti a szívemet.
Az emberke látom ám, hogy csak várja a pálinkát, gondoltam, kitolok vele, mire ez a nagy ácsingózás, mikor a munka meg szerencsétlen Nemzeti Mészáros úrra van rátolva.
Elővettem egy jófajta tojáslikőrt, azt próbáltam az orra alá dugni, de nem kellett neki, asszonynak való az csókolom, tolta el a poharat maga elől. Hát egy kis házi főzésű szilvát hozzak e lelkem, kérdeztem, hogy tovább kínozzam, mert valahogy nagyon nem volt nekem szimpatikus ez a manó. Meg valahogy ismerős is volt, de nem tudom honnan.
Nézze csak kedves.. ekkor jöttem rá, még a nevét sem tudom… de nem pótolta ki a hiányzó tudásom. S hoztam a spájzból egy kis finom saját főzésű szilvalekvárt.
No az emberünk erre már rángatózni kezdett, a nyelve is kilógott az idegességtől. Megijedtem, hogy mentőt kell hívni, de ebben a szent minutumban készen lett a Mészáros úr a szereléssel. Azt mondja, ötvenöt ezer. Működik.
Előkaparom a pénzemet, adnám a Mészáros úrnak, de a manó odaugurik és kiveszi a kezemből. Ötvenet zsebrevág, ötöt meg a Lőrinc barátjának ad.
Akkor jöttem csak rá, honnan ismerem.